Az itteni, és az otthoni szociális élet közötti különbségről kell először írnom. Kezdve azzal, hogy itt az emberek pénteken délután leteszik a tollat, ceruzát, és a hétvége csak a kikapcsolódásé, szórakozásé, baráti összejöveteleké. Lényeges, hogy erre van keret, és bőven szánnak is rá pénzt (van miből). Az a gang is így tesz, amibe belecsöppentem.
Néhány alapinformáció, amennyit eddig megismertem.- A társaság neve: The inner circle 4:05 society
- A kikapcsolódás helyszíne: Britisher, Warren háza, (Halloween idején Csilla háza)
- A mag: Dean, Warren, Bob. Összesen 20-30 embert ismertem meg eddig a társaságból.
Minden szombaton programot szerveznek. Aznapra Dean szervezte, de a teljes napirend meglepetés volt. 16 ember tudott eljönni. Ők a héten egy papíron iratkozhattak fel. Engem is meghívtak. A gyülekező reggel 9 körül volt a Britisherben. Megérkezett a társaság minden tagja, és bepréselődtünk a Honda Odysseybe + még pár kocsiba. Los Angeles felé indultunk. Én hátul Susanne, és Teresa mellett ültem. (Kiderült, hogy ők egy pár) Sokat beszélgettünk. Susanne matektanár, Teresa masszőr. Hobbijuk az utazgatás, és az ország felfedezése. Dean végzett valamilyen tanári iskolát, Susannal innen a kapcsolat.
Akik nem beszélgettek, DVD filmet néztek az út alatt.
Fél 11 magasságában megérkeztünk az első célponthoz. Odyssey restaurant.
11 órakor kezdődött a brunch. Ez egy amerikai étkezési forma a reggeli és az ebéd között, azok helyett. Lényege, hogy önkiszolgáló módon a svédasztal-szerűen kihelyezett ételekből választhattunk, amennyit csak akartunk. Dean rám parancsolt. A minimum: 4 tányér. Elfoglaltuk a helyünket, mindenkinek kitöltötték a pezsgőt, amit az étkezés egész ideje alatt folyamatosan újratöltöttek. Elkezdődött a kaja betakarítása. Mindenki fogott egy tányért, és lelkesen gyűjtögette a belevalókat.
Képek a fogásokról.
Az első tányért a fém edényekben található húsételekkel töltöttem meg, némi salátával, és körettel. Gondoltam elsőre olyat választok, ami legalább ismerősnek tűnik. Mondanom sem kell, hogy mennyire jó kaják voltak. Miközben ettem figyeltem, hogy ki mit választott, és hogy hogyan, és mivel eszik a garnélát, lazacot, rákollókat, kagylót. Mégpedig azért, mert a második tányért ezekkel akartam megtölteni. A két fogás között Sasanne-nal, Teresa-val, és egy idősebb nővel jártunk egyet, kinéztünk a teraszra.
A kilátás valami csodálatos volt. Kár, hogy borús volt az idő, és nem tudtam jó képeket csinálni. A video talán jobb.
Következett a második fogás. Jöttek a tengeri herkentyűk: shrimp, salmon, kagyló, és valami halas, garnélás saláta. A kedvencem a lazac volt. A többiért nem rajongok. A garnélát elég nehéz kulturáltan meghámozni. Le kell törni a farok részét, és szépen levakarni róla a páncélját, amivel - ha szerencséd van - lejönnek a lábai is. Az íze elég semleges.
A desszert, és a halak között sokat beszélgettem a körülöttem ülőkkel. Főleg Bob (az fickó, akivel pénteken az irodájában találkoztam) lányával Kristinnel dumáltam.
A legfontosabb infó róla, hogy hastáncosnő.
Európai kapcsolata is van, ugyanis Németországból származik. A teljes neve: Kristin Wolfenstein :D és 25 éves. Masszőrnek tanul. Ő ajánlotta a desszertet.
chocolate mousse
Tele hassal még beszélgettünk fél órát.
Bal oldalt a két Bob, a jobb oldalon pedig Warren vigyorog
Tőlem továbbra sem fogadtak el pénzt. Csilla meghívott a kajára. Kíváncsiságból azért megkérdeztem, hogy mennyibe kerül egy ilyen brunch. 26 dolcsi. Ha úgy veszem, akkor egyáltalán nem sok. Kicsit több mint 5000-ért azt eszel, amit akarsz, és folyamatosan itatnak. Izgatottan indultunk tovább 1 óra körül, mert még mindig nem derült ki, hogy hova megyünk.
A nap folytatása a következő bejegyzésben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése